Mekong Bobtail
Macskafajták

Mekong Bobtail

Egyéb nevek: Thai Bobtail, Mekong Bobtail, Mekong

A Mekong Bobtail egy Délkelet-Ázsiából származó őshonos macskafajta. A háziállatot nyugodt, szeretetteljes hajlam és odaadás jellemzi.

A Mekong Bobtail jellemzői

Származási országThaiföld
Gyapjú típusrövid haj
Magasság27–30 cm
Súly2.5-4 kg
Kor20–25 évesek
A Mekong Bobtail jellemzői

Alapvető pillanatok

  • A Mekong Bobtailek kiegyensúlyozott, nagyon társaságkedvelő és intelligens macskák, amelyek ideális társakká válhatnak.
  • A fajtának számos „kutya” szokása van, ami sok vásárlót vonz.
  • A macska kötődik a gazdikhoz, szereti a kommunikációt és a tapintható érintkezést.
  • A Mekong Bobtail egyedülálló kisállat, ugyanakkor macskákkal és kutyákkal is jól kijön. Az ösztönöknek köszönhetően a bobtail biztosan megnyitja a rágcsáló, madár vagy hal vadászatát.
  • A fajta képviselői jól kijönnek a gyerekekkel, és nem mutatnak agressziót, ezért alkalmasak gyermekes családok számára.
  • A Mekong Bobtailek hosszú életűek. Megfelelő gondozás mellett a macskák negyedszázadig vagy még tovább is képesek társaságukkal kedveskedni, miközben szinte életük végéig megőrzik szaporodási képességüket.

A Mekong Bobtail egy rövid szőrű, rövid farkú macska. Egy elegáns, erős állat barátságos karakterrel rendelkezik. A kíváncsi kisállat minden családtaghoz kötődik, jól kijön a gyerekekkel, átveszi az „otthongondnoki” feladatokat. Az egzotikus megjelenés ellenére a Mekong Bobtail nem igényel komplex gondozást, és jó egészségi állapot jellemzi.

A Mekong Bobtail története

A Mekong Bobtail Délkelet-Ázsiából származik. A fajta nevét a Mekong folyóról kapta, amely Thaiföldön, Mianmaron, Kambodzsán, Laoszon és Vietnamon keresztül folyik. A „bobtail” szó rövid farok jelenlétére utal. Kezdetben a macskákat sziáminak, majd thai-nak hívták, és csak 2003-ban hívták Mekongnak, hogy ne keverjék össze más fajtákkal. Ezeknek a macskáknak az egyik első leírása Charles Darwiné volt, aki 1883-ban megemlítette őket „A háziállatok és a termesztett növények változása” című munkájában.

Otthon a fajtát királyinak tekintették. A thai bobtailok templomok és paloták területén éltek. A thaiak hosszú ideig a fajta védelmében betiltották a macskák exportját. A mekongi bobtailok rendkívül ritkán és csak különösen értékes ajándékként hagyták el az országot. A díjazottak között volt II. Miklós, Owen Gould brit nagykövet és Anna Crawford, a sziámi király gyermekeinek nevelőnője is. A fajta Európába 1884-ben, Amerikába az 1890-es években került.

A legenda szerint a thai bobtailok még a fürdőbe is elkísérték előkelő gazdáikat – a hercegnők gyűrűket és karkötőket hagytak a macskák kicsavart farkán a fürdőkezelések során. Más legendák szerint ezeket a háziállatokat szent vázák őrzésére bízták a templomokban. A megtett erőfeszítéstől a bobtailok farka megpördült, és a szeme kissé ferde lett.

A fajta sokáig észrevétlen maradt, a sziámi macska egyik fajtájának tartották. Emiatt a tenyésztést hosszú ideig a rövid meghajlott farkú egyedek selejtezése mentén végezték. Ez a tulajdonság nem veszett el csak az egyéni thai bobtail rajongóknak köszönhetően. Később a hivatásos felinológusok jelentős különbséget észleltek a testalkatban, a fülállásban, nem is beszélve a természetesen rövid farkokról.

A tenyésztők csak a XX. században kezdték el a szisztematikus szelekciót. Az orosz tenyésztők különösen hozzájárultak a fajta fejlődéséhez. Az első szabványt az 20-es szentpétervári WCF-találkozón Olga Sergeevna Mironova javasolta. 1994-ban az ICEI ülésén kiigazították a követelményeket. Oroszországban a fajta végső elismerésére 1998-ban került sor a WCF bizottság részvételével. 2003-ben a nevet nemzetközi szinten jóváhagyták, a Mekong Bobtail megkapta az MBT indexet. A más fajtákkal való keresztezést elfogadhatatlannak tartják, ezért az Ázsiából exportált egyedeket aktívan használják tenyésztésre.

Videó: Mekong Bobtail

Mekong Bobtail Cats 101: Érdekes tények és mítoszok

A Mekong Bobtail megjelenése

A Mekong Bobtail közepes méretű, rövid szőrű, színes hegyes állatok. A macskák sokkal nagyobbak, mint a macskák, súlyuk 3.5-4 kg, illetve 2.5-3 kg. A bobtail megkülönböztető jellemzője a rövid farok ecset vagy pompon formájában. A pubertást 5-6 hónapra érik el.

Fej

Lekerekített, enyhén megnyúlt körvonalú és közepes hosszúságú. Az arccsontok magasak, és a „római” orr sima átmenete szemmagasság alatt van. A fang ovális, a vibrissa területén nincs megállás. Az áll erős, ugyanazon a függőlegesen helyezkedik el, mint az orr. A férfiaknál az arccsont szélesebbnek tűnik, nagyrészt a bőrtöbblet miatt.

Szemek

Nagy, ovális, szinte egyenes készlettel. A Mekong Bobtailsben csak a kék szem megengedett – minél világosabb, annál jobb.

Mekong Bobtail fülek

Nagy, széles alappal és lekerekített hegyekkel, kissé előre dőlve. Magasra állítva a külső széle kissé hátradől. A köztes távolságnak kisebbnek kell lennie, mint a fül alsó szélessége.

Test

Kecses, izmos, téglalap alakú. A hát majdnem egyenes, a far felé való növekedés jelentéktelen.

örökség

Közepes magasságú, karcsú.

Mancs

Kicsi, világos ovális kontúrral rendelkezik. A hátsó végtagokon a karmok nem húzódnak vissza, így járás közben jellegzetes kattogást okozhatnak.

Farok

A Mekong Bobtail farka mozgékony, a tövénél egy törés található. Ez a csomók, horgok, ráncok egyedi kombinációja minden állat számára. Hosszúság – legalább 3 csigolya, de legfeljebb a test ¼ része. Lehetőleg egy „tasak” jelenléte a hegyén.

Mekong Bobtail gyapjú

Fényes és rövid, testhez simuló és laza egyben. Az aljszőrzet minimális. A bőr az egész testben lazán illeszkedik az izmokhoz, rugalmas (különösen a nyakon, háton, arcokon).

színek

Minden tiszta szegéllyel rendelkező pontszín megengedett. A maszk nem megy a fej hátsó részébe, és szükségszerűen rögzíti a bajuszpárnákat. A világos hason nincsenek foltok. A cicák világosan születnek, és a pont az életkorral jelenik meg, de a fehér szín felnőtteknél nem megengedett.

A Mekong Bobtail klasszikus színe pecsétpontnak vagy sziáminak tekinthető - gyapjú a világos krémtől a világosbarnáig, sötétbarna területekkel a mancsok, a fülek, a farok és a pofa területén. A vörös pont a legritkább – ezeknek a macskáknak barackszőrük van, a végtagok és a pofa vöröses. Keresettek a teknősbéka és csokoládé bobtailek, valamint a kék és cirmos kisállatok is.

A Mekong Bobtail személyisége

A Mekong bobtail macskák nagyon kíváncsiak, ezért készülj fel arra, hogy a kisállat mindenhová követni fog, elkísér minden házimunkában, ágyban alszik. A társaságkedvelő állatok rengeteg elképesztő doromboló-búgó hangot adnak ki, kommentálják saját cselekedeteiket és reagálnak a gazdi megjegyzéseire. Ugyanakkor meglehetősen visszafogottak, nem engedik meg maguknak az érzések erőszakos megnyilvánulását. A fajta képviselői szeretik, amikor kommunikálnak vele, gyakran mondják a nevet.

A Mekong macskáknak „kutyás” szokásaik vannak: szeretnek a szájukban hordani a dolgokat, szívesen kivégzik az „Aportot!” parancsot, és mindig rohannak megvizsgálni és megszagolni a vendéget. Kényszeres önvédelem esetén gyakrabban harapnak, mint használnák a karmaikat. Ám a békés természet miatt nem olyan egyszerű védekezésre kényszeríteni a háziállatot. A Mekong Bobtail türelmes kisgyerekekkel. Ezek odaadó lények, amelyek minden családtaghoz kötődnek, és jól érzik a tulajdonos hangulatát.

A fajta könnyen kijön más háziállatokkal, ha azok is barátságosak. De mielőtt elkezdené egyidejűleg halat, madarat vagy rágcsálót, alaposan gondolja át, mert a macskáknak hihetetlenül erős vadászösztönük van. A Mekong bobtailok jól tolerálják az autós kirándulásokat, de minden állatnak megvan a saját „sebességhatára”, ha ezt túllépik, a macska hangosan nyávogni kezd, jelezve a sofőr kellemetlen érzéseit. Ha gyakran utazunk autóval, érdemes minél hamarabb hozzászoktatni kedvencünket ehhez a szállítási módhoz.

Ha két különböző nemű állatot kap, a macska átveszi a vezetést a párban. Gondosan figyelemmel kíséri, hogy a macska ellátja-e a szülői feladatokat: hozzászoktatja az utódokat a kiegészítő ételekhez, karcolórudakhoz, tálcához, megnyalja őket. Ilyen helyzetben a tulajdonosnak gyakorlatilag nem kell foglalkoznia ezekkel a kérdésekkel.

Ne zárja be az állatot külön helyiségbe. A Mekong Bobtail kiválóan alkalmas bármilyen családban való tartásra, nyugodtan nevezhetjük bolyhos társnak. A háziállatok nem tolerálják a hosszan tartó magányt, amit figyelembe kell venni a macska beszerzésekor.

Gondozás és karbantartás

A Mekong Bobtail rendkívül könnyen tartható. Rövid, sima szőrzetének szinte nincs aljszőrzete, a vedlés észrevétlen marad. Elég, ha hetente egyszer egy puha masszázskefével megfésüljük kedvencünket. Érdemes macskakaparó rudat venni, de a hátsó lábakon kézzel lehet vágni a karmokat. Az eljárást nagyon óvatosan kell végrehajtani, hogy ne sértse meg a közeli hajókat.

A fogkő megelőzésére speciális szilárd táplálékot adhatunk a bobtailnek. A fürdés nem kötelező ennél a fajtánál, de egyes macskák szeretik a vizet. A fürdőkezelést havonta legfeljebb kétszer szabad elvégezni. Szennyezett gyapjú esetén alternatíva lehet az állatgyógyászati ​​nedves törlőkendő. A Mekong macskák tiszták, általában nem jelölik ki a területet, könnyen megszokják a pórázon vagy a gazdi vállán való sétát. A hideg évszakban nem szabad visszaélni a légfürdőkkel – a bobtail termofil.

Az étrendnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetes termékekből vagy prémium takarmányokból állhat. Nem ajánlott tejet, májat, sertéshúst, káposztát, céklát, tőkehalat és pollockot adni az asztalról. A természetes étrend kiválasztásakor ügyeljen a zöldségek és gabonafélék jelenlétére az étlapon (az étrend 15-20%-a). Alacsony zsírtartalmú hús, tejtermékek megengedettek. Hetente egyszer fürjtojással vagy hallal kedveskedhet kedvencének. Általában a Mekong Bobtailek válogatósak a táplálkozás tekintetében. A fajta nem hajlamos az elhízásra; elegendő egy felnőtt állatot naponta kétszer etetni, biztosítva a tiszta vízhez való hozzáférést.

A Mekong Bobtail egészsége és betegségei

A fajtát jó egészség jellemzi, ezért általában elegendő egy kisállat fülét, szemét és fogait hetente egyszer megvizsgálni. Időszakos féregtelenítés és ütemezett védőoltások is szükségesek. A Mekong Bobtail megfelelő gondozás mellett körülbelül 20-25 évig él. A fajta legidősebb macskája 38 éves.

Néha az állatok ínygyulladásban, rhinotracheitisben, chlamydiában, microsporiaban, calcivirosisban szenvednek. Idős korban egyes egyéneknél ízületi gyulladás vagy veseelégtelenség alakul ki, gondozás hiányában pedig kihullanak a fogak.

Hogyan válasszunk cicát

A Mekong Bobtail nem túl népszerű fajta, ezért fontos, hogy komolyan vegyük a kennelválasztást. Lehet, hogy sorba kell állnia egy cicáért. A Mekong Bobtailek szinte fehéren születnek, és 3 hónapos korban kezdenek megjelenni a pontfoltok. Ebben az időszakban a gyerekek készen állnak arra, hogy új otthonba költözzenek. Végül a színnek az első életév végére kell kialakulnia. A cica legyen játékos, tiszta szemű, fényes szőrzetű és jó étvágyú. Ezenkívül a tenyésztő köteles dokumentumokat benyújtani a kedvtelésből tartott állatokhoz: állatorvosi útlevél, metrika vagy törzskönyv.

Mennyibe kerül egy mekong bobtail

Egy kiállítási Mekong Bobtail cicát körülbelül 500-900 dollárért vásárolhat. A macskák általában többe kerülnek, mint a macskák. Az ár nagyban függ a szülők beosztásától. Könnyen vásárolhat háziállatot a fajta külső jegyeivel, de okmányok nélkül, sokkal olcsóbban – 100 dollártól. Ezenkívül a selejtezésnek tekintett egyedeket általában olcsón adják: fehérek, túl hosszú vagy rövid farokkal.

Hagy egy Válaszol