Magyar agár (magyar agár)
Magyar agár jellemzői
Származási ország | Magyarország |
A méret | Large |
Növekedés | 60–70 cm |
Súly | 30 kg -ig |
Kor | 12–14 évesek |
FCI fajtacsoport | Ökölvívás |
tartalom
Rövid információ
- Kitartó, erős és aktív;
- Kiegyensúlyozott karakterű;
- Ennek a fajtának további nevei magyar agar, magyar agar;
- Okos és figyelmes.
Karakter
A magyar agarak ereiben őskutyák vére folyik, amely a magyarok törzseit a Kárpátokon át a Közép-Duna-síkság nagy részére, az Alföldre kísérte, amelynek területén a mai Magyarország nagy része található. A magyarok harcos, erős nép volt, állandóan hadjáratot indítottak a szomszédos államok ellen, és a munkakutyáknak is párjuk kellett lenniük. A magyar agarnak napi 50 km-t kellett futnia a sztyeppén, követve a zsákmányt kereső tulajdonost. A kitartás mellett gyors eszűnek és engedelmesnek kellett lennie. Alapvetően őzekhez mentek vele – kisebb egyedek nyulakra vadásztak.
A Magyar Királyság megalakulásakor a 11. században a magyar agar a nemesség kutyája, az arisztokrácia szimbóluma lett, ami azonban nem rontotta el fizikai adatait. Ellenkezőleg, most már nemcsak vadászkutya volt, hanem társ is. Eddig ennek a fajtának a képviselői rendkívül elkötelezettek a család iránt, és szeretnek emberek társaságában tölteni az időt, nem pedig egyedül. Ugyanakkor a rendszeres edzés lehetővé teszi számukra, hogy az egyik legtartósabb agár maradhassanak.
A 19. század végére az osztrák-magyar állam több éves nyugtalansága miatt a magyar agarak száma jelentősen lecsökkent. Ezen kívül megpróbálták keresztezni az agárral, ami a fajta változásához vezetett. Ennek a tenyésztési ágnak a hívei ma az elegánsabb kutyákat részesítik előnyben, az eredeti, erősebb fajok kedvelői pedig a magyar agar eredeti testalkatának és nyugodt temperamentumának megőrzésére törekszenek. A második világháború után ezt a fajtát szinte kiirtották, de mostanra egyre népszerűbb.
Viselkedés
A magyar agár a társkutya szelídségét a munkakutya visszafogottságával ötvözi. Még idegenekkel sem hajlamos agressziót mutatni, és nehéz felpiszkálni, bár az őrző ösztöne sokkal hangsúlyosabb, mint sok őrfajtánál. Ezek a kutyák nem nagyon szeretik a játékokat, de meglehetősen társaságkedvelőek és hűségesek a gyerekekhez.
Más kutyákhoz hasonlóan a Magyar Agar korai és hosszú szocializációt igényel. Akkor aktív és vidám kutya lehet, nem fél az emberektől és az állatoktól, és képes kommunikálni velük. A megbízható ember, a magyar agár könnyen nevelhető és nagyon engedelmes.
A magyar agar macskákkal és kutyákkal is együtt tud élni, míg a különösen fejlett követési ösztönű kölykök nem szeretik a kis házi kedvenceket.
Magyar agár Gondozás
A magyar agar szőrzete rövid és sűrű, merev sörtéjű kefével kell kefélni, hogy eltávolítsa az elhalt szőrt és a szennyeződést. A fajtában a vedlés enyhe, így havonta több eljárással is meg lehet boldogulni. A körmöket szezononként egyszer kell levágni, a fogakat gyakrabban kell mosni, különösen felnőtteknél.
A fogva tartás feltételei
A magyar agár könnyen alkalmazkodik bármilyen környezethez, és kényelmesen tud élni egy lakásban. Az ehhez a fajtához tartozó kutyák legtöbbször jól alszanak, amíg a gazdik munkában vannak, azonban komoly fizikai aktivitásra lesz szükségük. A hosszú séták és a kerékpár melletti futás a legjobb elfoglaltság a magyar agar számára. Amíg a szabadban tartózkodik, soha ne hagyja figyelmen kívül a pórázt, tekintettel a fajta vadászösztönére.
A fajta története
A magyar agár Erdélyben évszázadok óta előforduló ősi fajta, amelyet a magyarság termesztett. Kezdetben ezeknek a kutyáknak legalább két változata volt – a közemberek és a nemesség számára. Azt a fajtát, amelyet az egyszerű emberekben találtak, általában farmer agarnak nevezték. Kisebb mérete különböztette meg, gyakran használták univerzális kutyaként, valamint apróvadra, különösen mezei nyúlra vadászott.
Sajnos mára a magyar agár kisebb fajtái teljesen kihaltak. A nemesek csak két irányba használták kutyáikat – egyrészt vadászatra, másrészt távversenyre. Amikor egy nemes vadászni ment, a kutya napi 50 vagy még több kilométert futhatott vele.
A magyar agarfajta a 10. század környékén jelent meg a Kárpátokban, és úgy tartják, hogy kívülről hozták. A kutatók általában azt hiszik, hogy a magyarok hozták magukkal ezeket a kutyákat, amikor ezekre a területekre költöztek, de a 10. század előtti létezéséről semmit sem tudunk.
A fajta létezésének legkorábbi, 10. századi igazolása a Magyarország északi határa mentén, a Kárpátokban talált régészeti leletek között található. A magyar agart jelenleg is elismerik a különböző nemzetközi kinológiai szervezetek.