magyar vizsla (Rövidszőrű magyar vizsla)

A magyar vizsla egy elegáns vadászfegyverfajta. Ez az aranyvörös bundás szépség az Ön személyes napfényévé válik egy felhős napon!

Magyar vizsla – Rövid tájékoztató

• Fajta neve: Magyar vizsla
• Származási ország: Magyarország
• Súlya: hímek 20-27 kg, nőstények 18-25 kg
• Magasság (marmagasság): hímek 58-64 cm, nőstények 52-60 cm
• Élettartam: 12-15 éve

Magyar vizsla – Alappillanatok

• A rövidszőrű zsaruk univerzális házi kedvencnek számítanak: nemcsak hűséges barátok, hanem kiváló vadászok is nőnek belőlük.
• Ezek a kutyák szeretnek az egész család figyelmének középpontjában lenni, de hajlamosak egyetlen személyt kiemelni, akit gazdának tekintenek.
• A magyar túlélők nem nevezhetők introvertáltnak: az állatok nem bírják a magányt, és unalomból tönkretehetik a lakberendezési tárgyakat.
• A fajta képviselői nem bírják jól az őr szerepét: a kutyák nem agresszívek az idegenekkel szemben, és ritkán támadnak.
• A pointereknek aktív gazdira van szükségük, aki 3-4 órát tud szánni egy kisállattal való sétára.
• A magyar vizslák a díszmadarak és a rágcsálók kivételével gyerekes családokban vagy akár más háziállatokkal is kijönnek.
• A kutyák a parancsok megtanulásának megfelelő megközelítésével és szakember időben történő beavatkozásával képezhetők ki.
• A magyar vizsla azon kevés vadászfajták egyike, amellyel még egy kezdő kutyatenyésztő is megbirkózik.

A magyar vizsla nosztalgiát ébreszt azok iránt az idők iránt, amikor az arisztokrata társadalomban különös figyelmet fordítottak a vadászatra, kecses és szikár kutyák kíséretében. Az állatok érzékeny szaglásuknak és éles látásuknak köszönhetően segítettek felismerni a sérült zsákmányt. A vadászterületek ma már csak a könyvek lapjain léteznek, de a magyar vizsla továbbra is népszerű. Letisztult és egyben izmos testalkat, sima borostyán színű szőrzet és tartalmas megjelenés – ezek a kutyák életre kelő szobroknak tűnnek, amelyeken egy képzett mesterember dolgozott. A Vyzhlas hűséges és jóindulatú, nem ellenséges az idegenekkel, de habozás nélkül kiáll a tulajdonos mellett.

A magyar vizsla fajta története

A négylábú vadászok története a 9-11. században kezdődött, amikor őseik – mutogató kutyák – először jelentek meg Magyarország területén. Az ország ekkor még nem nyert autonómiát, és Pannónia, a római tartomány része volt, ahol az éghajlat nyirkos volt és alkalmatlan a kényelmes életre. Ez a terület a magyarok otthona lett, akiknek fő foglalkozása a vadászat volt. Csalivadra a nomádok homokos színű kutyákat tenyésztettek, amelyek kiválóan tudták eligazodni a terepen, és alkalmazkodtak Pannónia időjárási viszonyaihoz.

A magyarokhoz hasonlóan ezeket az állatokat is a szabadság szeretete jellemezte, így gyakran elhagyták otthonaikat, és elterjedtek a tartományban. A szomszédos régiókba vándorolt ​​zsaruk láthatatlanok maradtak az őslakos és már kialakult fajták hátterében.

Nem tudni, hogyan alakult volna a magyar kutyák sorsa, ha kecsességükkel és ügyességükkel nem hívták volna fel a magyar vadászok figyelmét. Az állatok munkaképességének javítása érdekében keleti eredetű zsarukkal keresztezték őket. A kutyák külseje is megváltozott: az orosz kutyagárral való párosításnak köszönhetően szőrük világosabb árnyalatot kapott. A 16. század első felében a leendő túlélőkre a saluki, a homokkutyák hatással voltak, amelyek Magyarország 1526-os megszállása idején kísérték a török ​​csapatokat.

A céltudatos és véletlenszerű párosítások elképesztő eredményhez vezettek – kialakult genotípusú arany vadászkutyák megjelenése. Nagyra becsülték őket a magyar nemesek, akik az állatokat prémes állatok vagy madarak csaliként használták. A túlélők ősei egyetemes vadászoknak számítottak, akik megbirkóztak az erdőben vagy a mezőn végzett munkával, és félelem nélkül rohantak a vízbe a sebesült vadakért.

A kiváló fegyverkezési és solymászati ​​képességeik mellett a kutyák energikus elméjükről és látványos megjelenésükről is híresek voltak. A borostyán szín nemcsak a szemet gyönyörködtette, hanem fontos szerepet is játszott. A feltűnő „bundának” köszönhetően a túlélő kitűnt a táj hátteréből, jelentős távolságra lévén. Ugyanakkor a gyapjú vöröses árnyalatú zsaruk főként solymászatban vettek részt, míg az erdőben – arannyal. Ezt követően a fajta két vonala keveredett egymással.

Az állatok kiválasztását a 18. században gondos ellenőrzés alá vonták. Az új tenyésztési program kidolgozásának kezdeményezője egy Zai nevű tenyésztő volt. Vezetésével a magyar Zaingroce városában megkezdődött a rövidszőrű zsaruk paramétereinek javítása, amely több mint 150 évig tartott. A hannoveri kopók, mutatókutyák, kurtshaarok és még az uszkárok is ígéretes „anyaggá” váltak a párzáshoz. A szelekció eredményeként sikerült javítani a magyar vyzhl – az ország leendő nemzeti kincsének – külső és terepi minőségét.

A 19. században az arany vadászkutyák kevésbé népszerűek lettek, átadták a helyét a német mutatóknak. A fajta megőrzése érdekében 1880-ig megtiltották a zsaruk behozatalát Európából. A „kinológiai gát” megszűntével újraindult a mutatók tömeges behozatala Magyarországra. Zai tenyésztő és követői erőfeszítései hiábavalóak voltak. A rövidszőrű zsaruk létezésére most csak lelkes szerelmeik emlékeztek, akik továbbra is kutyákat tartottak. Ebből a néhány fajtatiszta túlélőből alakult ki a fajta modern vonala. A legtöbb törzskönyvben említést talál egy Katya nevű szukáról vagy a Nimrod kennel szülöttéről.

Egyre gyakrabban találtak magyar vizslát Európa országaiban, valamint Kanadában és az USA-ban. A kutyák Amerikába történő aktív exportja 1935 után kezdődött, amikor a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) képviselői bejegyezték a fajtát a hivatalos nyilvántartásba és jóváhagyták a szabványát. Az amerikai kinológusok aktívan felvették a túlélők kiválasztását, és hamarosan növelték számukat, megvédve őket a teljes kihalástól. Bár a mutatók nagyobb kitartást vonzottak, a magyar zsaruk kitűntek abban, hogy bármilyen terepen – szárazon és vízen egyaránt – vadásztak.

A megtett intézkedések ellenére a túlélők száma a második világháború kitörésével jelentősen csökkent. A fasizmus igájából kiszabadult magyarokat a kilátástalanság és a félelem vezérelte, ezért kegyetlen döntést hoztak – minden kutyát megölnek, hogy ne váljanak katonák katonai trófeájává. Szerencsére az állatokat részben megőrizték a szomszédos országokban, ahonnan elkezdték meghódítani a földgolyót.

A fajta neve a magyar vizsgál szóból ered, ami azt jelenti: „elemezni, keresni, tanulmányozni”. Valójában ezek a kutyák elképesztő képességgel rendelkeznek, hogy zsákmányt találjanak még sűrű bozótokban is. Ma már ritkán használják a magyar túlélőket a rendeltetésüknek megfelelően, de az állatoknak így is sikerült elnyerniük a kinológusok szeretetét szerte a világon, köszönhetően engedékeny természetüknek és a nélkülözhetetlen társuknak.

Videó: Magyar vizsla

Magyar vizsla fajtastandard

A magyar vizsla közepes méretű fegyveres kutyafajta. Ezek a vadászok első látásra lenyűgözőek: izmos és könnyű testük, hosszú, kecses mancsaik, nemes testtartásuk, büszkén emelt fejük és céltudatos tekintetük van. Még a túlélővel való röpke ismeretség mellett is nehéz nem észrevenni kifinomult nemességét.

Az állat marmagasságát és testtömegét a szabvány rögzíti: hímeknél 56-66 cm és 20-27 kg, nőstényeknél 51-61 cm és 18-25 kg. Ugyanakkor továbbra sem érdemes a jóváhagyott paraméterekre koncentrálni: a méret kevésbé fontos a magyar vizl általános szimmetriájához és egyensúlyához képest. A fajtát kifejezett szexuális típus jellemzi: a nőstények elegánsabbnak tűnnek, mint a „férfiak”.

Fej és koponya

A klasszikus kopófej típus határozza meg jellemzőit: rugalmas bőrrel borított, száraz, világos, lekerekített körvonalakkal. A kutya koponyája enyhén domború és széles. Egy kis bemélyedés az orrnyeregtől a nyakszirti protuberanciáig terjed. A magyar kopó szemöldökbordája közepesen markáns. A nőstények koponyája kevésbé masszív, mint a hímeknek.

Szájkosár

A magyar vizsla pofa meglehetősen nagy és hosszú, U-alakú végű. A széles homlok és az orrnyereg közötti átmenet kisimult. Az egyenes orrhát a vizsla színénél egy árnyalattal sötétebb színűre pigmentált mozgékony lebenyvel végződik. A széles orrlyukak a vadászkutyafajták jellegzetes vonása. Az állat oldaláról nézve észrevehető, hogy az orra egy vonalban van a vastag és feszes ajkakkal. A szélük és az íny külső oldalának árnyalata megegyezik a magyar kopó orrának színével. A szárnyak nem ereszkednek le, a rágóizmok fejlettek.

Fülek

A vizsla fülei V-alakúak, lekerekített végűek, közepes tartásúak. Hosszúságuk a fej hosszának ¾-e. A fülek kissé hátra vannak tolva, nyugodt állapotban az arcokhoz közel fekszenek. Ha a kutyát valami megriasztja, a tövénél felemelkedő fülek a pofa felé fordulnak.

Szemek

A kutya szemei ​​közepes méretűek, ovális alakúak és ferde bemetszéssel rendelkeznek. A száraz szemhéjak a szemgolyó mellett helyezkednek el, teljesen elrejtik a fehérjét. Az írisz barna színű. Előnyben részesítik a sötét árnyalatokat. A megjelenés élénk és éleslátó.

Állkapcsok és fogak

A magyar vizsla erős állkapcsa szabályos ollós harapást alkot, a metszőfogak között nincs hézag. A fogak függőlegesen állnak, míg az alsókat a felsők elrejtik. A teljes képlet 42 fogat tartalmaz.

Nyak

Ovális keresztmetszetű, közepes hosszúságú, jól meghatározott izomzattal, domború tarkóval. Méretei arányosak a kutya méretével. A harmatfedő – laza bőr a torkon – hiányzik.

Keret

A magyar vizsla izmos és hajlékony teste elnyújtott formátumú: a test hossza meghaladja a kutya magasságát. A széles mellkast mérsékelten lekerekített és hátradőlt bordák alkotják. A markáns mar erős, egyenes háttá válik, megkönnyebbült izmokkal. Az ágyék kissé a hát fölé emelkedik, ferde és lekerekített farré alakul. Alja simán ívelt a hátsó végtagok felé.

Farok

Tövétől hegyéig elkeskenyedik, alacsonyra állítva. A dokkolás nélküli farok kard alakú vagy egyenes; a mutató mozgatásakor a talajjal párhuzamosan rohan. Leengedve eléri az ízületek szintjét. A munkakutyák farkát a teljes hosszúság ¼-ig dokkoltathatják.

Mellső végtagok

Egymással párhuzamosan, az állat teste alá helyezve. Erős csontozattal és száraz izomzattal rendelkeznek. A szorosan illeszkedő lapockák és a hosszú vállízületek nem vonnak le a Magyar Pointer plaszticitásából. A könyökök a mellkashoz vannak nyomva. Az izmos alkar erős csuklóba, a lejtős lábközépbe megy át. Ez utóbbi ívelt ovális mancsokkal végződik. A párnákat vastag bőr borítja. A rövid hajlított karmok barnára vannak festve.

Hátsó végtagok

Az elülsőhöz képest erősebbnek tűnnek – különösen a csípőben. A hosszú és izmos alsó lábak rövid függőleges lábközépcsonttá egyesülnek. A térd- és csánkízületek erős és kifejezett szögletekkel rendelkeznek. Az ovális mancsokat golyós lábujjak alkotják, amelyek barna karmokban végződnek. A párnák rugalmasak és érdes tapintásúak.

Mozgásstílus

A magyar vizsla kecses ügetésben, gyorsuláskor pedig folyamatos vágtában mozog. A kutya minden lépése kiegyensúlyozott. Mozgás közben az állat büszke testtartást tart, a háta egyenes marad. Ezek a rendőrök képesek irányt változtatni ugrás közben.

Kabátok

Vastag és rövid szőrzete jól illeszkedik a kutya testéhez. Összességében kemény és érdes, az állat fején és fülén selymes és vékony. A farok alsó részét hosszabb szőr borítja. Az aljszőrzet hiányzik. A Hungarian Survivornak nincs jellegzetes „kutyus” szaga, így a fajta megfelelő választás lehet az allergiára hajlamos emberek számára.

színek

A palettát vörös árnyalatok képviselik - a búzától a vöröses-aranyig. Ahogy a magyarok mondják, a rántott kenyér színe. A kopó színének egységesnek kell lennie, kivéve a fülét, ahol a sötétebb védőszőr megengedett. A szemhéjak, az orr, az ajkak, a karmok és a mancspárnák pigmentációja kombinálódik a szőrzet fő színével. A szabvány előírja a fehér folt jelenlétét az állat torkán vagy mellkasán, ha az átmérője nem haladja meg az 5 cm-t. A fehér szőrszálak a mancsokon szintén elfogadhatók.

Lehetséges visszásságok

A szabványtól való kisebb eltérések a fajta hibájának minősülnek. A gyakoriak közé tartozik:

• a csánk nagy szögének jelenléte vagy hiánya;
• halványsárga, gesztenye vagy fekete szőrszín;
• a szem színe eltér a barna árnyalataitól;
• az orr atipikus pigmentációja;
• ilyen szexuális típus férfiaknál;
• nyúl mancsok.

A magyar vizsla kizáró satujai a következők:

• hiányos vagy túlzott fogászati ​​képlet;
• gyáva vagy agresszív viselkedés;
• nagy pontok az állat testén;
• az orr részleges pigmentációja;
• világos sárga írisz;
• merev és nehéz mozgások;
• alsó vagy alsó állkapocs;
• heterogén szőrszín;
• további szempillasor;
• a szem entrópiája vagy ektropiája;
• harmatkarmok jelenléte;
• az orr fekete színe;
• le nem ereszkedett herék;
• lelógó szemhéjak;
• nyúl ajak.

A magyar vizsla természete

A vadászkutya egyike azon kevés vadászfajtáknak, amelyek alkalmasak kezdő kutyatenyésztők számára. Ezeket a háziállatokat joggal tekintik univerzálisnak, és mindezt átható elméjüknek, odaadásuknak, aktivitásuknak, barátságosságuknak és társaságkedvelőségüknek köszönhetjük. A kiegyensúlyozott kutyákból nem csak a vadászathoz, hanem a hétköznapokhoz is kiváló társakat nevelhetsz.

A magyar vizslák őszintén szeretik a családtagokkal való kommunikációt, de csak egy embert látnak gazdának. Ezzel a megtisztelő „címmel” egy új kötelesség is jár: szoros kapcsolattartás a háziállattal. A rövid hajú rendőröket tréfásan „tépőzáras”-nak hívják, mert a lakáson belül is elkísérik gazdájukat. Bárhová is megy – a konyhába, a hálószobába vagy a fürdőszobába – az állat nem hagyja figyelmen kívül ezt a kirándulást. A bezárt szoba megbízhatatlan akadály: a kutya nagyobb valószínűséggel gömbölyödve várja a visszatérést, mintsem saját dolgára vonuljon vissza.

A magyar vizsla olyan fajta, amely feltétlen szeretetet, türelmet és állandó figyelmet igényel a gazdától. Ha hosszabb ideig távol van otthonról, érdemes más kutyákra is gondolni, akiknek nem olyan nehéz elviselni a gazdától való elválást. Ez egy shar pei, tacskó vagy Shih Tzu. Figyelem: ezeknek a fajtáknak is szükségük van rendszeres társaságra, ezért ne csak vicces „kiegészítőnek” vedd az állatot.

A magyar vadászkutya ideális gazdája egy sportos és vidám ember, de ami még jobb, egy vadász. A kutyák nem szeretnek hátradőlni: számukra az aktív séta vonzóbb, mint a hosszú alvás a kanapén. Ezenkívül a fejlett értelem szó szerint „kötelezi” az állatokat, hogy napi lelki és fizikai stresszhez folyamodjanak. A magyar vizsla nem fogja helyeselni, hogy csak azért sétáljon, hogy tehermentesítse magát. A tulajdonos figyelmetlensége rendszeres csínytevéseket eredményez, amelyek között egy lerágott kanapé az élet apróságának tűnik.

Ez a fajta nem alkalmas azoknak, akiknek vad őrre van szükségük. A maximum, amire egy idegen számíthat, az egy hangos ugatás és egy figyelmeztető morgás. Egy vizsla nem rohan támadásba alapos ok nélkül, és még inkább, ha a tulajdonos nincs veszélyben. A magyar zsaruk jobban szeretik a védekező taktikát. Egy speciális tréning segít javítani a kutya biztonsági tulajdonságait – ezt mindig profi kinológus végzi!

Mivel a magyar vizslák játékos kedvűek, kiváló társaságot alkotnak a gyerekeknek. A fajta képviselői türelmesek és gyengédek, készek arra, hogy aktívan részt vegyenek a javasolt játékokban, és ugyanakkor a fáradtság legkisebb jelét sem mutatják. A gyermeket azonban nem szabad egyedül hagyni a kutyával: nagy mérete, ereje és aktivitása miatt akaratlanul is meglökheti egy kis barátját, és ezáltal megsérülhet. Egyébként a vizslék megértő és érzékeny házi kedvencek, akik könnyedén megbirkóznak a „dada” szerepével, miközben Ön pihen egy munkanap után.

A magyar rendőröknek nem lesz nehéz összebarátkozniuk a rokonaikkal. Még az azonos nemű kutyák sem tekintik egymást riválisnak. A macskával való ismerkedéshez az Ön részvétele szükséges, és tartózkodnia kell a közepes méretű háziállatokkal való érintkezéstől. A vizslyek vadászkutyák, így agressziót mutathatnak a potenciális prédákkal szemben. Ugyanebből az okból kifolyólag ne engedje le a zsarut a pórázról: az állatok hajlamosak hevesen reagálni idegen macskák, sőt galambok jelenlétére.

A magyar túlélők élénk vérmérséklete egy sétán, és különösen a városon kívül, mezőn vagy folyóparton szembetűnő. Úgy tűnik, hogy a kutyák ledobják magukról a láthatatlan bilincseket, és vadászni kezdenek. Nem számít, milyen messzire fut a zsaru zsákmányt keresve, soha nem fogja szem elől téveszteni a tulajdonost. A fajta képviselői „a nyilvánosság számára” dolgoznak, dicséretet és jóváhagyást akarnak hallani. Külön öröm a túlélők körében az úszás lehetősége. Ne avatkozz be kedvence ösztöneibe – és nedves „csókkal” és egy nyugodt estével hálál meg egy fárasztó nap után!

Magyar vizsla – oktatás és képzés

A legtöbb fajtához hasonlóan a magyar vizslának is korai szocializációra van szüksége. Kölyökkortól kezdve meg kell tanítani a kedvencet, hogy nyugodtan reagáljon az új hangokra, szagokra, és természetesen az ismerkedésre – emberekkel és állatokkal egyaránt. Fontos, hogy figyelj a „csomagodban” lévő kapcsolatokra. Az első dolog, hogy világos kommunikációs határokat szabjunk. A mutatónak tudnia kell, hol van a helye: a tulajdonos melletti ágyon vagy egy nagy és kényelmes nyugágyon.

Ha a második lehetőség mellett döntött, a következő szabály lép életbe – tanítsa meg a túlélőt, hogy pihenjen a számára kijelölt sarokban. Nem a legjobb megoldás az üvegházhatást okozó körülmények megteremtése, amikor minden percben közel van kedvencéhez. Fokozatosan szoktassa hozzá a kutyát, hogy a helyén aludjon, ideális esetben egy megfelelő méretű speciális dobozban. Ezzel nemcsak a bosszantó társaságtól kíméli meg magát, hanem függetlenebbé és türelmesebbé is teszi az állatot.

A magyar zsarukat magas szintű intelligencia jellemzi, de a kiképzés továbbra is csak az állat képzésének megfelelő megközelítésével lesz hasznos. A parancs: „Gyere hozzám!” jobb korán edzeni, amikor a baba egyetlen lépést sem hagy el a tulajdonostól. A vizsla kölykök születésüktől fogva hajlamosak a szájukban hordani az érdeklődésre számot tartó tárgyakat, és ez jó ok arra, hogy megtanítsa kedvencének a „Hozd el!” parancs. Fontos, hogy ne vigyük túlzásba, különben a zsaru megszokja, hogy a szájában tartja a dolgot, de nem adja oda a gazdájának.

Három hónapos kortól tapasztalt edző beavatkozása szükséges. Kipróbálja a kiskutyát, és hasznos ajánlásokat ad. Hasznos lesz egy rövid oktatási tanfolyam is (5-6 tanóra). A legfontosabb dolog az, hogy ne képezze a túlélőt magának a folyamatnak és a vágynak, hogy megmutassa találékonyságát a kutyatenyésztők körében. Minden csapatnak végre kell hajtania a fő feladatot – az ember és állat közötti interakció egyszerűsítését.

Fontos: a kinológusok azt javasolják, hogy a kölyökkutya jólétére összpontosítsanak. Ha aktív, akkor jobb, ha mozgó gyakorlatokhoz folyamodik. Ha pihenni akar, elég gyakorolni a „Hely!” parancs.

A magyar vizsla tulajdonosának türelmet és kitartást kell mutatnia. A durvaság nem a legmegfelelőbb taktika az állatokkal való kommunikációhoz. Először is, az elutasító bánásmód miatt a kutya elveszíti a gazdája iránti bizalmát. Másodszor, szó sem lehet produktív kiképzésről: a vizsla nem hajtja végre a parancsot, ha felemeli a hangját, vagy megüti az állatot. A figyelmes hozzáállás, a megértés és a szeretet az a három pillér, amelyen minden kutya kiképzése alapul, ez alól a Magyar Pointer sem kivétel.

Gondozás és karbantartás

A túlélési tulajdonosok megjegyzik, hogy ez a fajta egyszerű, de kötelező gondozást igényel. Az állatok rövid szőrzete hetente (legfeljebb kétszer) furminátorkesztyűvel vagy természetes sörtéjű kefével fésülködik. A ritka nagy fogakkal rendelkező fésűk hatástalanok. Az aljszőrzet hiánya miatt az állatok egész évben, de különösen télen és tavasszal vedlik. Ebben az időszakban ajánlott minden nap átfésülni a kutya bundáját.

A magyar vizslát csak szükség szerint érdemes megfürdetni. A gyakori eljárások kiszárítják a bőrt, és fokozatosan lemossák a természetes védőzsírréteget a szőrzetről. Kizárólag rövid szőrű kutyafajtákhoz készült samponokat használjon. A vedlési időszakban használjon gumikesztyűt, hogy felgyorsítsa az elhalt szőrszálak eltávolítását. A téli szezonban elfogadható a száraz samponnal való „tisztítás”, amelyet a kabátba dörzsölnek, majd gondosan kifésülnek.

Tájékoztatásul: a Magyar Pointer nyíltvízi úsztatása után a kutya testét meleg folyóvízzel le kell mosni. A kidolgozott kőbányákban, tározókban, tavakban nem kívánatos a fürdőzés: ez kedvező környezet a bél- és bőrbetegségeket okozó paraziták számára.

A következő figyelem tárgya a kutya füle. Az egészséges fülkagylók fekélyek és kiütések nélkül halvány rózsaszínűek. Megelőző intézkedésként javasolt havonta kétszer áttörölni őket nedves vattakoronggal vagy szárítószerrel. Ha a zsaru ok nélkül rázza a fejét, vagy sík felületekhez dörzsöli a fülét, forduljon az állatorvoshoz: fülatka vagy lassan fellépő gyulladásos folyamat lehet az ok.

A magyar vizsla szemei ​​napi ellenőrzésre szorulnak, különösen séta és vadászat után. Ha nincs bőséges savanyúság és szakadás, a tulajdonos beavatkozása nem szükséges. A reggeli folyás elfogadható, és vattakoronggal vagy egy szöszmentes ronggyal távolítsa el. A szem vörössége jó ok arra, hogy szakemberhez forduljon, aki meghatározza a gyulladás okát. Ez gyakran nem csak allergiás reakció az élelmiszerre, hanem véletlen károsodás is, például magas fűben való aktív futás során.

Ami a zsaru szájüreget illeti, gondoskodni kell a fogmosásról, de legfeljebb havonta egyszer-kétszer, különben károsíthatja a zománcot. A lepedék eltávolításához használjon ecsetet vagy fúvókát az ujjára, higiéniai termékként – paszta kutyáknak. Ha a magyar vizsla száraz tápot eszik, a fogazat önkéntelenül megtisztul. Ha csak természetes élelmiszert használnak, az eljárás különös gondosságot igényel. Megelőzés céljából vásárolhat „csontokat” összenyomott állati vénákból: ezek lelassítják a lepedék képződését.

Megjegyzés: „emberi” fogkrémek használata tilos. Először is, éles és kellemetlen íz jellemzi őket az állat számára, másrészt a higiéniai termék allergiát okozhat bármely összetevőre.

A karmok havonta egyszeri vágásához vásárolnia kell egy körömvágót nagy fajták számára. A sorját és az éles széleket körömreszelővel simítják ki. Mivel a legtöbb kutyát nem izgatja ez az eljárás, kölyökkoruktól kezdve hozzá kell szoktatni. Ha a vizsla ideges lesz, és megpróbál elszökni előled, korlátozd magad az egyik mancson lévő karmok levágására. A többit másnapra kell halasztani. Az eljárás után dicsérd meg kedvenced türelmét, és jutalmazd meg kedvenc csemegével. Ez segít egy bizalmi kapcsolat kialakításában, és felgyorsítja a szép „manikűr” létrehozását a jövőben.

A magyar vizsla takarmányozására nincs különösebb követelmény. A fő feltételek az alacsony zsírtartalmú és kalóriatartalmú ételek, valamint a kutya teljes fejlődéséhez szükséges tápanyagok jelenléte. A sovány hús (főtt vagy forrásban lévő vízzel leforrázva) a zsaru természetes étrendjének elengedhetetlen összetevője. Ki kell egészíteni gabonafélékkel, szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel, tejtermékekkel és főtt tojással (hetente kétszer). A túlélők tulajdonosai azt javasolják, hogy minden nap növényi olajat adjanak az állat táplálékához (legfeljebb 1 evőkanál): ez kedvezően befolyásolja a szőrzet állapotát. A zsírsavak pótlásához zsaru halolajat kell adni.

Kérjük, vegye figyelembe: Ha a természetes étrend mellett döntött, kérjük, konzultáljon állatorvosával a kutyák ásványianyag- és vitamin-kiegészítőivel kapcsolatban.

A kényelem kedvéért a prémium, szuperprémium vagy holisztikus száraz és nedves tápra korlátozhatja magát, ideális választás érzékeny emésztésű kutyák számára. Az adag mennyiségének meg kell egyeznie a csomagoláson feltüntetett mennyiséggel, növekedése tele van súlyfelesleggel.

A rövid hajú zsaru étrendjében nem szerepelhet:

• puffadást okozó élelmiszerek (borsó, bab, nyers káposzta);
• pácolt, sós és fűszeres ételek fűszerekkel;
• magas laktóztartalmú tej;
• nyers, főtt vagy sült folyami hal;
• bármilyen méretű cső alakú csontok;
• szénhidrát tartalmú termékek;
• füstölt és sült ételek;
• liszt és édes;
• kövér hús;
• bogyók.

Mivel ez a fajta aktív, a kutya edényét naponta meg kell tölteni friss vízzel, lehetőleg palackozva. Az átfolyó víz is megfelelő, ha használat előtt 6-8 órán keresztül ragaszkodik hozzá.

A magyar vizslék jól érzik magukat magánházban és lakásban is – de rendszeres séták mellett. Annak ellenére, hogy képesek alkalmazkodni a zord éghajlathoz, a kinológusok nem javasolják, hogy ezeket a kutyákat madárházban tartsák a hiányzó aljszőrzet miatt. Téli sétákhoz érdemes meleg ruhát venni a magyar vyzslához: mellényt vagy gyapjúval bélelt overallt.

A fajta képviselőinek napi kétszeri séta szükséges, mindegyik körülbelül 1.5-2 óra. Ehhez ajánlott egy elkerített területet keresni, távol a forgalmas forgalomtól és a tömegtől. Csak itt a rendőrök eleget futnak póráz nélkül, és nyújtogatják a mancsukat. A sportjátékok – például frizbi vagy labda kergetése –, valamint az agility (akadálypálya áthaladása) segítik a séta vidámabbá és aktívabbá tételét.

A magyar túlélők egészsége és betegségei

Teljes terhelés és megfelelő táplálkozás mellett a fajta képviselői stabil immunitással büszkélkedhetnek. A magyar pointer nem hajlamos a megfázásra – ritkaság a rövid szőrű kutyáknál. A kinológusok azonban számos olyan betegséget azonosítanak, amelyek a túlélőknél a leggyakoribbak. Közöttük:

• pajzsmirigy diszfunkció és ennek eredményeként hormonális zavarok;
• rákos daganat (leggyakrabban nem sterilizált szukáknál);
• retina atrófia;
• ízületi diszplázia;
• epilepszia;
• szürkehályog;
• allergia.

A rövidszőrű zsaruk be vannak oltva a veszélyesebb betegségek ellen: bélhurut, fertőző májgyulladás, veszettség, leptospirózis, kutyapír. Az oltást két hónapos korban kell elvégezni, 3 hét után újraoltással (nem számítva a kölyökkutya életének első 7 napjában történt oltást). Ezt követően 2 héten belül meg kell védeni az állatot a másokkal való érintkezéstől, és ha lehetséges, ne vigye ki sétálni. A magyar vizsla 6 és 12 hónapos korában komplex oltással, éves újraoltással kerül beoltásra. Az ekto- és entoparaziták kezelése is szükséges.

Hogyan válasszunk magyar vizsla kölyköt?

Az első lépés az egészséges kutya megszerzése felé egy speciális kennel keresése. A magántenyésztők alacsonyabb költséget kínálnak, ugyanakkor nem garantálják a magyar vizsla jó egészségét és kiegyensúlyozott lelkivilágát.

A következő szakasz egy beszélgetés a tenyésztővel. Kérje meg, hogy világítsa meg az árnyalatokat:

• a szülők címei és kitüntetései;
• a kölyökkutya tartásának feltételei;
• beoltott oltások;
• diéta.

Az Ön feladata, hogy minél több információt szerezzen a leendő négylábúról. Fejezze ki vágyát, hogy „beszéljen” a férfival és a nővel: ez segít meghatározni a baba lehetséges hibáit. Ha a tenyésztő kibújik a közvetlen válasz elől, van rejtegetnivalója. A kockázat elkerülése érdekében érdemes egy másik bölcsődét felkeresni.

Most elkezdheti az ismerkedést az alommal. Az egészséges kiskutyákat a túlzott aktivitás és a környezet iránti kíváncsiság különbözteti meg. Ha fontosak neked a baba ösztönei, rendezz neki egy kis próbát: köss egy vadszárnyat a horgászbotra, és engedd le a madárházba. A zsákmány láttán a magyar vizsla kölyke feláll, és ez biztos jele annak, hogy remek vadászt kap.

Gondosan vizsgálja meg a jelölteket a barátja szerepére. Egy jó egészségű gyerek közepesen jóllakott, tiszta, nem béna és játékos veled. Válasszon közepes méretű kiskutyát, észrevehető hibák nélkül. Készüljön fel arra, hogy a baba megjelenése az életkorral megváltozik. A fajtaszabvány betartásában való nagyobb bizalom érdekében érdemes megállni a felnőtt kutyáknál.

Ugyanilyen fontos kiválasztási szempont a magyar vizsla neme. A szukák a hímekkel szemben alkalmazkodóbb és barátságosabb karakterükkel tűnnek ki – függetlenek, önfejűek és hajlamosak „kihívni” a tulajdonos vezetését. Ugyanakkor a nőstények gyakran további problémákat okoznak az ivarzás során, ami nem kívánt terhességhez vezethet.

Leggyakrabban a kölykök 1.5-2 hónapos korukban kerülnek eladásra. Ebben a korban a babák már megtanultak önállóan enni, elsajátították az elsődleges szocializáció készségeit, elég erősek és készek egy új életre anyai gondoskodás nélkül. Fiatalabb életkor megvásárlása számos problémához vezethet, beleértve az instabil pszichét és a legyengült immunrendszert.

A magyar vizsla ára

A magyar kopó kölykök árát több tényező határozza meg:

• az óvoda elhelyezkedése és népszerűsége;
• kutyaosztály – kiállításokon (kiállításokon) való részvételhez, tenyésztéshez (tenyésztéshez) vagy kisállatként való tartáshoz (kisállat);
• az állat jellemzői (beleértve a fajtaszabványnak való megfelelést);
• a szülők kitüntetései és címei.

Egy magyar vizsla átlagos ára 300 és 800 dollár között mozog. Az elit törzskönyvvel rendelkező kutyák többe kerülhetnek a tulajdonosoknak, míg a hibás kutyák kevesebbe kerülnek. A madárpiacról érkezőket az alacsony ár vonzza, de nagy a kockázata annak, hogy nem fajtatiszta, legyengült immunrendszerű kutyát vásárolnak. Nem szabad pénzt spórolni egy leendő társnak, mert felbecsülhetetlen értékűek azok az örömteli pillanatok, amelyeket egy magyar túlélővel való kommunikáció fog adni!