5 mítosz a menhelyi kutyákról
A legtöbben, akik négylábú családtagról álmodoznak, nem akarnak kutyamenhelyekre menni, és ott keresni házi kedvencet. Az a sztereotípia vezérli őket, hogy a menhelyen élő kutyák gonoszak, vadak, betegek és ellenőrizhetetlenek. Egyesek pedig biztosak abban, hogy teljesen veszélyes a menhely egykori vendégét indítani: ha nem harap, megfertőzi valamivel.
Valójában a fentiek mindegyike téveszme. Igen, a menhely után a kutyáknak alkalmazkodásra van szükségük, de semmivel sem rosszabbak, mint a tenyésztőtől vásárolt kutyák. Eloszlatjuk a gyakori mítoszokat, hogy a jövőben biztosan ne féljen felvenni a kapcsolatot a menhelyekkel.
- 1. tévhit. A menhelyen élő kutyák gonoszak, rakoncátlanok és vadak.
A menhelyről származó kutyák azonban lelki problémákkal küzdhetnek, ha korábban egy személy vagy saját hozzátartozóik kegyetlen bánásmódjától szenvedtek. De egy gondoskodó és felelősségteljes családban a kutya hamar rájön, hogy semmi sem fenyegeti.
Egy agresszív kutya viselkedése is korrigálható hozzáértő kutyaviselkedési szakember és zoopszichológus segítségével. A kutya lelki sérülései közvetlenül összefüggnek a viselkedésével! A legfontosabb dolog a szereteted, a megértésed, az időd és az őszinte vágy, hogy segíts a farkú barátodnak.
Annak érdekében, hogy a kedvenc viselkedése ne legyen kellemetlen meglepetés az Ön számára, fontos, hogy minél többet megtudjon a múltjáról: milyen körülmények között élt korábban a kutya, voltak-e gazdái és hogyan bántak vele, élt-e tovább a kutya. az utcát és meddig. Mindez segít megtalálni a megközelítést a kutyához, és megkönnyíti az alkalmazkodást.
- 2. tévhit. A menhelyi kutyák rossz modorúak és nincsenek kiképezve.
Azokon a menhelyeken, ahol felelősségteljesen bánnak a kutyákkal, vendégeiket megtanítják az alapvető parancsokra. Maguknak az alkalmazottaknak könnyebb, ha a kutyák engedelmeskednek nekik és betartják a fegyelmet. Általában ezt a munkát önkéntesek végzik, akik egynél több kutyát felügyelnek. De sajnos kevés az önkéntes, és sok kutya él menhelyen. Ezért nem minden menhelynek van lehetősége kutyát szocializálni.
Ne felejtse el, hogy a menhelyen nem minden négylábú van a szabadban. Vannak házi kutyák is, amelyeket a tulajdonosok képeztek ki és neveltek.
Gyakran előfordul, hogy egy menhelyről származó kutya jó modorú, nyugodtabb, mint egy fajtatiszta kutya, amivel a gazdik nem törődnek.
- 3. mítosz. A menhelyen élő állatok mind betegek és fertőzőek
Ez nem igaz. A menhelyre kerülve a kutyát soha nem helyezik azonnal rokonai közé: először is karanténba kerül. Ekkor az alkalmazottak felmérik egészségi állapotát, figyelemmel kísérik és elvégzik a szükséges védőoltásokat. A vizsgálat után kiderül, hogy a kutyának szüksége van-e kezelésre vagy sem. A beteg állatot soha nem helyezik el más egyedekkel, hogy ne fertőződjenek meg. Az újonnan vert vendéget kasztrálni vagy sterilizálni kell: a menhelynek nincs szüksége a kutyacsalád kiegészítésére.
Ha a kutya megsérül, meg kell műteni és nyugodt körülmények közé kell helyezni a teljes felépülésig. A sérülések nemcsak testiek, hanem lelkiek is lehetnek. Ezután az önkéntesek dolgoznak az állattal, szocializálják, több időt töltenek vele.
- 4. mítosz. Csak felnőtt és idős kutyák vannak menhelyen.
Sajnos a hanyag gazdik egy része nem akar pénzt és időt költeni idős házi kedvencekre, ezért kidobják őket az utcára, ahonnan a szegények menhelyre kerülnek. De ugyanez történik a nem kívánt utódokkal – kölykökkel. Az emberek odadobják őket az állatkereskedések, az állatorvosok és természetesen a menhelyek ajtajához, hogy megkíméljék magukat a fáradságtól. Ezért a menhelyen is van elegendő fiatal állat.
Egy kutyusnak persze több esélye van családot találni, de az idősek is nagyon igénylik a törődést, ragaszkodást és odafigyelést. Egy idős kutya szívből hálás lesz az új gazdiknak, akik idős korára otthon meleget és támogatást adtak neki.
- 5. mítosz. Menhelyeken csak korcs kutyák vannak.
Különféle okok miatt a fajtatiszta törzskönyvezett kutyák menhelyre kerülnek. Ezek lehetnek „vesztesek”, akik soha nem találtak gazdára, és előfordul, hogy egy fajtatiszta kutyát egyszerűen kirúgnak a házból, mert elfáradt, allergiát váltott ki, vagy egyéb okok miatt kifogásolhatóvá vált.
A nagyvárosokban találhat menhelyeket, amelyek egy bizonyos állatfajtára specializálódtak. Az interneten egy adott fajtához tartozó súgócsoportot találhat. Ez az emberek egyesülete, akik az utcáról vagy nehéz helyzetekből mentenek ki, kezelnek és örökbe fogadnak egy bizonyos fajtához tartozó kutyákat. A menhelyen minden kutyának van mesélnivalója. Egyesek számára ez lehet a legegyszerűbb és legfigyelemreméltóbb, de valakinek valóban tragikus lehet.
Így vagy úgy, egy kutya menhelyről történő örökbefogadása felelősségteljes és komoly döntés, amelyre teljes mértékben fel kell készülni. És ne habozzon – minden kutya, még a legnehezebb sorsú is, minden bizonnyal megköszöni kedvességét és szeretetét, még ha nem is azonnal.
